A sikerre vágyó emberek zöme szinte kizárólag saját magára figyel, nem pedig másokra, amikor nekivág útjának. Rendszerint gondolkodnak,hogy mit szerezhetnek meg a pozíció,a hatalom,a tekintély,a pénz és a juttatások terén. Azonban ez az út nem vezet el valódi sikerhez. Ha célt akarsz érni, adnod kell másoknak!
–Mért ilyen kevés a mentor?
–A mentor bizonytalansága.
Ahogyan Virginia Arcastle megjegyezte: Amikor az emberek úgy érzik, hogy biztonságban vannak fontosak és megbecsültek, akkor többé már nincs szükségük lerántani másokat ahhoz, hogy hozzájuk mérten nagyobbnak tűnjenek. Pontosan ezt szokták tenni a bizonylaton emberek-jobb fényben tüntetik fel magukat mások rovására.
De az igazán sikeres emberek ezzel szemben másokat is felemelnek magukhoz. Ők nem érzik fenyegetőnek a gondolatot, hogy másokat sikeresebbé tegyenek, vagy magasabb szintre emeljenek, juttassanak. Maguk is fejlődnek, és a bennük rejlő képességek teljes kibontakoztatására törekszenek; nem tölti hát el őket aggodalommal,hogy valaki más foglalja el a helyüket. A sikeres embernek örömet szerez, ha felemelhet másokat.
–Mi az egoizmus?
Egyesek egója olyan hatalmos, hogy egyszerűen muszáj az esküvőn a menyasszonynak,a temetésen pedig a hullának lenniük. Ezek az emberek úgy vélik, mások csak azért élnek, hogy olyan vagy amolyan módon őket szolgálják.
Tudtad e, hogy az Adolf Hitler is efféle ember volt? Robert Waite szerint amikor Hitler sofőrt keresett,
30 jelentkezővel beszélgetett el, majd kiválasztotta a legalacsonyabb férfit a csoportból, és egész hátralévő életében megtartotta személy sofőrjének-jóllehet az illetőnek speciális magasítókkal kellett megemelni a sofőrülést, hogy kilásson a kormánykerék fölött. Hitler másokat használt fel, hogy magasabbnak és jobbnak tüntesse fel magát a valóságosnál. Aki minden gondolatát magára pazarolja, annak soha eszibe sem jut, hogy mások felemelésére is fordítson időt.
–Képtelenség,,a siker csírájának” meglátására.
Hitem szerint minden emberben ott rejlik a siker csírája. Azonban sajnálatosan sokan képtelenek felellni e csírát önmagukban-hogy másokról ne is beszéljünk-,és ennek eredményeképpen nem tudják maradéktalanul kibontakoztatni a bennük szunnyadó lehetőségeket. Sokan persze igenis rátalálnak a siker e csírájára, és nagy valószínűséggel te is egyike vagy ezen embereknek. A jó hír, hogy ha egyszer meglelted magadban e csírát, akkor könnyebben tudod majd meglátni azt másokban is. És ha ez megtörténik, az mindkettőtöknek előnyére válik, hiszen te és az általad megsegített személy egyaránt képesek lesznek betölteni azt a rendeltetést, ami véget e világra születtetek. Ha képessé akarsz válni arra, hogy megleld másokban a siker csíráját, akkor elkötelezettnek és szorgalmasnak kell lenned, s őszinte vágyat kell érezned arra, hogy másokra odafigyelj. Meg kell vizsgálnod az illető adottságait, vérmérsékletét, szenvedélyeit, sikereit, örömeit és lehetőségeit. Amikor pedig rábukkansz a csírára, bátorítással kell azt ,,trágyáznod”, és jó alkalmakkal kell öntöznöd. Ha így teszel, akkor az illető képességei a szemed előtt fognak kivirágozni.

–Téveszmék a sikerről
A valódi siker akkor éred el, ha tisztába jössz a rendeltetéseddel, maradéktalanul kibontakoztatni a benned rejlő lehetőségeket, és olyan magokat vetsz el, amelyek termést hoznak másoknak. Az átlagembernek azonban fogalma sincs erről; csak azért tülekszik, hogy eljusson valamely végcélig, vagy többet halmozzon fel az anyagi javakból a közvetlen szomszédainál. ,,Egyesek közülünk hajlamosak úgy gondolkodni, hogy sikeres ember válhatott volna belőlem, de sosem volt meg rá a lehetőségem. Nem a megfelelő családba születtem,és nem volt elég pénzem, hogy a legjobb iskolákba járjak. Ha azonban azt tesszük meg a sikerünk mércéjéül, hogy mennyire használjuk ki az élettől kapott adományokat, máris szertefoszlik e kudarcélményünk.” ( Fred Smith) Adományaink hatékony kihasználásának egyik leglényegesebb aspektusa pedig az, hogy mennyi segítséget nyújtunk belőlük másoknak. Valódi értéked lemérésénél mindazok az előnyök is nyomnak a latban, amelyekben mások részesültek a sikeredből. (Cullen Highhtower)

–A képzettség hiánya.
Végső ok pedig, amiért ilyen kevesen törődnek a környezetükben élő emberek felemelésével, az,hogy nem ismerik annak a módját. Mások mentorállása nem olyasmi, amit az ember az iskolában megtanulhat. Még ha tanárképző főiskolát végeztél is, alighanem arra képeztek, hogy információkat terjessz csoportoknak, nem pedig arra, hogy közel kerülj egyetlen emberhez, gazdagítsd az életét, és hogy magasabb szintre emeld őt.