A webáruház bérlés egyik legnagyobb előnye, hogy a felhő alapú megoldásnak köszönhetően az áruház rendkívül gyorsan, és költséghatékonyan fejleszthető. Így akár már havi pár ezer forintért bérelhet webáruházat magának.
Nagyvállalati szintű webáruház, kisvállalati árakon.
Ha a hirdetők saját hirdető oldalt kérnek, akkor konkurencia mentesen tudnak hirdetni! Gyakorlatilag olyan, mint ha a hirdetőnek egy saját hirdető rendszere lenne, így a hirdetési listában csak a saját hirdetései fognak megjelenni.
Ha a hirdetők saját hirdető oldalt kérnek, akkor konkurencia mentesen tudnak hirdetni! Gyakorlatilag olyan, mint ha a hirdetőnek egy saját hirdető rendszere lenne, így a hirdetési listában csak a saját hirdetései fognak megjelenni.
Magyarországon évente 20.000 használt lakás cserél gazdát és emellet 15.000 új lakás épül. A tulajdonosaik mind keresik a legjobb lakás vásárlási és értékesítési megoldásokat!
Magyarországon jelenleg több mint 1.7 millió regisztrált cég van! (KSH) Bár mindegyik cég keresi a legkedvezőbb, jól működő marketing megoldásokat, de nekünk elég az a pár ezer, aki minket akar!
Bákótól délre 35-38 km-re a Szeret folyó mellékvölgyében, dombok között, a Rekecsin patak forrásánál fekszik, a többségben román lakosságú Alsó Rekecsin községközponttól 13 km-re. Az egyik legkésőbbi csángó-magyar település a XIX. század elején keletkezett másodlagos betelepüléssel. Lakói jellemzően székelyes csángók. Az erős katolikus hittel rendelkező lakosság a mai napig az archaikus csángómagyar nyelvet használja. A mintegy 2500 lakosú települést úgy 500 család alkotja, viszont ma már ritka a családokban a 6-8-10 gyermek. Például az anyukámék 13-an voltok testvérek de aztán 3 testvér megholt így lett az én anyukám kisebbik gyermek. Külsőrekecsiniek kimaradtok a kolhozosításból, de cserében elvesztették legjobb termőföldjeiket és legelőit. A csángó népem a kevéske földet művelik, jószágokat tartanak. A férfiak de ma már a nők is nagyobb része eljár dolgozni Svédországba, Németországban, Spániába, Olaszországba, s egyre inkább Magyarországra de a világ más országaiba is. A faluban rövid ideig, 1949-1953 között működött magyar iskola de aztán kommunista rendszert követően megszűnt sőt kötelezően már csak román nyelvű oktatásban részesültek. A Moldvai Csángómagyar Szövetségnek 2003-ban sikerül az iskola falai közé bevinnie a heti 3 órás magyar oktatást, amely ma talán itt a legsikeresebb. Az önként vállalt magyar órákra szinte az összes nagyobbacska gyermek eljár. Romai katolikus vallást gyakorolják és csak román nyelven engedélyezett ennek celebrálása bár voltok, akik kérelmezték legalább havi egy alkalommal magyar nyelven a szent misét de állítólag még a faluban sincsen egyetértés, mert van aki nem kér a magyar nyelvű miséből és van aki csak magyar nyelven igényelné azt
A falum lakossága a moldvai csángó nyelvet beszéli, bár főleg a fiatalok között, egyre többen akadnak csak románul tudók. A falum népe nagy részben földművelésből él és az, anyagi helyzetük igen szerény. Külsőrekecsint személygépkocsival Rekecsin felől lehet megközelíteni. Külső Rekecsin rendelkezik aszfaltúttal a központig onnét pedig rázós köves föld-út vezet a falu másik végiig. A keskeny főút jól járható személygépkocsival, de a többi úton csak nehézkesen lehet közlekedni, szekérrel vagy terepjáróval. A falumban néhány család lovakat tartanak, mások pedig tehenet, hogy a szekeret húzza. De szomorú vagyok, mert azon kevés család, amely lovat tart, előfordul olyan is, aki rossz állapotban tartja lovát. Látom az útmentén csont sovány lovat de a gazdáját földig részegen tántorogva azt a benyomást keltve, hogy az az állat jó esetben…ha napi egyszer „enni” kap, mert a gazdájának fontosabb az alkohol mint maga a jószág, aki szolgálja öt. Az ilyen embernek kár az állat a háznál. A falumat két területi részből állónak lehet tekinteni. A patakvölgyben helyezkedik el a tulajdonképpeni régi település. 1990-1991-ben a falumban azonban volt egy árvíz, és a házukat vesztettek egy része a pataktól délre található hegyen építette fel új otthonát. Az én családom házát és el deformálta az áradás, amit azóta sem sikerült helyre hozni nem csak anyagi fedezet hiány, hanem azért is, mert az apukám nagyon fiatalon itt hagyott minket ezért aztán anyukámnak már nem volt lehetősége a felújításokra, illetve másikat építeni. Bár igaz való, hogy van két fiú testvérem is, de egyikre sem nagyon számíthat az anyukám, mert az egyik fiú testvérem vagyis a kisebbik nem végezhet megerőltető munkát mivel nincsenek veséi így munkát sem vállalhat heti 3 dialízis mellett. A nagyobbik fiú testvérem pedig hiába nagyszerű szakember az építkezés területén, ha még sem sikerült neki megtalálnia az egyensúlyt az életében így az élete fenekestől kisiklott a. Ez falurész a régi településnél jóval kisebb területű, és egy erdősáv választja el attól, s mára már önálló falu, Dumbravény néven. A falumnak ahogy már előbb említettem egy temploma van, ahol román nyelvű misét tartanak, ezen a falubeliek nagy része részt szokott venni. A mise ideje alatt a templomban és a templom előtt ruhával fedetlen vállal nem illendő tartózkodni, és nőknek mindig fejkendőt szokás viselni. A falumban jellegzetes, hogy többfelé találhatóak az állatok itatására szolgáló vályúk, melyeket csurgó vizek táplálnak. Egyébként csak kevés családhoz van bevezetve a vízvezeték, a modern értelemben vett fürdőszobával, angol WC-vel pedig alig rendelkezik néhány család. A faluban több vegyesbolt is található, élelmiszert -a falu méretéhez viszonyítva- viszonylag nagy választékban találhatunk ezekben. Külsőrekecsin közigazgatásilag Rekecsin községhez tartozik.
Kisebbségi jogok A moldvai csángók jogait hosszú ideig korlátozták és korlátozzák ma is, például nem tanulhattak, illetve ma sem tanulhatnak bizonyos településeken és nem misézhetnek magyar nyelven, és emiatt a román Diszkriminációellenes Tanács határozatban ítélte el a Jászvásári Katolikus Püspökséget. A magyar eredetű, ám mindig a magyar határokon kívül élő népcsoport tagjai ma is csak román nyelven imádkozhatnak templomaikban, s így helyzetük sem az egyház belső normáinak, sem a modern demokráciák emberi jogi szabályainak nem felel meg. A csángók régóta küzdenek az anyanyelvi miséért, számos alkalommal kérték a jászvásári (iaşi-i) püspöktől, Petru Ghergel-től azaz Gergely Pétertől, akit még Márton Áron püspök szentelt pappá. Csángó küldöttség járt a Vatikánban is a magyar mise ügyében, ám a helyzet nem változott. Moldvában mintegy 250 ezer római katolikus van, és bár egyes román történészek vitatják, az általánosan elfogadott nézet szerint nagy részük székelyek vagy besztercei és felső-tisza-menti magyarok leszármazottai. Bár magyar papjaik és magyar iskoláik – az ötvenes években egy rövid, 6 éves időszakot kivéve – sohasem voltak, közülük még ma is körülbelül 40 ezren beszélik a magyar nyelv legarchaikusabb nyelvjárását. Magyar papokat 300 éve kérnek, de azóta sem kaptak. A püspök napjainkban már nem tiltja nyíltan a magyar nyelv használatát [5], ám engedélyt sem ad a misére, és a magyar imádkozást is akadályozni igyekeznek a papok.
Az északi csángók települései
Az alábbi lista a főbb északi csángó településeket tartalmazza, melyek nagy része Románvásár környékén helyezkedik el a Szeret folyó völgyében. Az alábbi települések nagy részén mára már kihalt a középkori, sziszegő magyar nyelvjárás, a legnagyobb magyarul még beszélő populáció Szabófalván és Kelgyeszten él. Érdemes megjegyezni, hogy az egyik legdélebben fekvő csángó település, a Vrancea megyei Ploszkucény is az északi csángó nyelvi csoporthoz tartozik, lakói ugyanis Szabófalváról, a legnagyobb északi csángó településről költöztek délebbre. Szabófalva, már csak az idősebb generációk beszélnek magyarul, a falu lakosságának kb. 20%-a; Kelgyest, már csak az idősebb generációk beszélnek magyarul, a falu lakosságának kb. 20%-a; Újfalu/Traian, már csak az idősebb generációk beszélnek magyarul, a falu lakosságának kevesebb mint 10%-a; Balusest, már csak kevés idős ember beszél magyarul, a falu lakosságának kevesebb mint 10%-a; Ploszkucény a Szeret alsó folyásánál fekvő kirajzás, már csak kevés idős ember beszél magyarul, a falu lakosságának kevesebb mint 10%-a; Jugán, a magyar nyelv a 2000-es évek elején kihalt, a nyelvet gyakorlatilag már nem is értik. Bargován, a magyar nyelv a 2000-es évek elején kihalt, a nyelvet gyakorlatilag már nem is értik. Tamásfalva, a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Dzsidafalva, a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Halasfalva, a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Farkasfalva, a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Acélfalva, a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Burjánfalva, a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Lunkás (Iaşi megye), a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Buhonca (Neamţ megye), a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Rotunda (Neamţ megye), a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Nisiporeşti (Neamţ megye), a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Barticeşti (Neamţ megye), a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Butea/Miklósfalva (Iaşi megye), a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Scheia (Iaşi megye), a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Sprânceana (Iaşi megye), a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Săveni (Iaşi megye), a magyar nyelv már sok évtizede kihalt. Iosupeni (Iaşi megye), a magyar nyelv már sok évtizede kihalt.
A déli és székelyes csángók települései (én is székelyes csángó vagyok)
Déli sz-elő csángók (Bákó környékén): Bogdánfalva Nagypatak Trunk Gyoszény (erős székely hatás) Ferdinándújfalu Szeketura Székelyes csángók települései: Ardeván (már csak az idősek beszélnek magyarul) Bahána Balanyásza Berendfalva Bergyila (már csak az idősek beszélnek magyarul) Berzujok Berzunc/Butukár Bogáta Bruszturósza Cserdák Csügés Csíkfalu Degettes Diószeg Dormánfalva Dózsa/Újfalu Esztrugár/Neszujest Esztufuj Forrófalva Frumósza Furnikár (már csak az idősek beszélnek magyarul) Fűrészfalva Gajdár Gerlény Gorzafalva Gutinázs Gyidráska Gyimespalánka Jenekest Kalugarén Kápota Ketris Klézse Kománfalva Kövesalja Kukujéc Külsőrekecsin-”(itt születtem ez a szülőhelyem) Őseim nem értették és nem beszélték a román nyelvet”. Lábnyik Lárguca Lészped Lilijecs Lujzikalagor Magyarfalu Mojnest Ojtoz (Fekete-tenger partján, Constanţa-megyében) Onyest (Ónfalva) Pokolpatak Prálea (eredetileg református többséggel) Pusztina Rácsila Rekecsin (más néven alsó Rekecsin) Ripa Jepi Somoska Szálka Szalánc Szalánctorka Szárazpatak Szerbek Szitás Szlanikfürdő Szoloncka Szőlőhegy Szászkút (eredetileg református többséggel) Tamás (már csak az idősek beszélnek magyarul) Tatros Terebes (már csak az idősek beszélnek magyarul) Turluján (már csak az idősek beszélnek magyarul) Újfalu Válé Kimpuluj Váliri Vizánta (eredetileg református többséggel)
Megjegyzés: Ebben az évben alkalmam volt egy egész hónapot és néhány napot szülő falumban tölteni, ez idő alatt pedig tanúja voltam az erdőink irtásában. Lason el tűnik az erdő, ami veszélyessé teszi majd a népem ottani állandó lakhatást, ugyan is árvíz veszély zónává vélik sokkal inkább most mint bármikor. A falum körbe van kerítve dombokkal és kisebb nagyobb hegyekkel ezek pedig nagyrészt erdős fás zónák, de amióta néhány éve pusztítják az erdőt, azóta a természet is pusztul. Tudjuk, hogy a talaj, a köves sziklás területek a fák és az erdők kiirtásával a környezet elveszti a stabilitását és később ha nagy esőzések lesznek óriási föld csuszamlások lesznek, ami nagy árvizekhez vezethet még annál is nagyobb árvizekhez mint anno 1990-1991-ben. Újra ültetések nem történnek és akik az erdőnk fájit elhordják, azok mind külföldiek, Németország és Svájc. Az elmúlt hetekben az alsó Rekecsini önkormányzata hozott egy rendeletet miszerint minden falubelinek fel kell iratkozni egy listára fa ügyben télire a fűtés miatt és azt ki is kell fizetnie feliratkozáskor, mert csak az kophat fát fűtésre, aki szerepel a listán feliratkozva is azt már ki is fizette. Felháborodtam ennek a rendeletnek bevezetésén, mivel azokat az erdőket nagyrészt még iskolás koromban Ceaușescu ideiben ültettük az iskola programok keretében. Ma mások élvezik annak hasznát és szívbaj nélkül elhordják miközben a falum népivel megfizettetik az árát. Jól van ez így? Javasoltam az értelmesebb rétegnek (mert az idősebb rétegnek fogalma sincs mi történik), hogy aljuk el a kamionok útját még a faluba lépés előtt. Tüntessünk, mozduljunk meg, lépjünk, harcoljunk erdőink és biztonságunk, a jövőnk érdekében de csak alig néhány ember volt hajlandó erre. Nem értem miért tehetetlen a csángó népem, miért lett érdektelen? Talán azért mert fél a román hatóságtól? De hiszen nem a Rekecsini hatóságot kell meggyőzni, hanem saját magunkat kell rávenni cselekvésre. Visszhangot keltve magunkra kell terelni a világ szemeit és közös erővel megállítani a bolygónk pusztítását a lakóhelyeink élő helyeit, a környezetünket, az életünket. Ne legyünk érdektelenek, cselekvő képtelenek, hiszen a gyermekeink jövőiről van szó. Hol vagytok harcos társaim?
A csángó falum ahol születtem, 17 éves koromig éltem.
Pénzügyek.
Online vásárlási szokások.
WEBOLDAL, WEBÁRUHÁZ, HONLAP KÉSZÍTÉS
Jézus szókimondó egyéniség, még a MIÉP-nél és bírálóbb, kritikusabban viszonyult, ugyan azon típusú néphez amelyek szisztémáján működik jelenleg is a globalista társaság. Ezek szerint Jézus antiszemita volt? Pedig Öt is gyűlölték ahogy ma gyűlölik a MIÉP-et
